Így készült: a Steampunk Alchemy első billentyűzete...

2008. 06. 18. volt a napja mikor egyik pillanatról a másikra ráébredtem, hogy mivel is akarok foglalkozni a jövőben. Egy ideje már éreztem, hogy keres valami, aminek nehéz ellenállni, de nem is kell. Hagyni kell, hogy magával ragadja az embert, mert ez valami új, valami különös dolog... Rám talált egy merőben új iparművészeti ágazat!

Ez a Steampunk Tárgykultusz!

Soha nem felejtem el azt a napot mikor először láttam meg Jake billentyűzetét. Szemeim hosszú percekig csak falták a látványt, és emlékszem napokig nem tudtam vele betelni… Minden apró-pici részletét ismerni akartam, milyen alkatrészekből épül fel, munkafázisonként hogyan készül... A legjobb beszerzési forrás kétségtelenül az amerikai e-Bay, de sok egyedileg, kézzel gyártott alkatrész is fog hozzá kelleni, ezt rögtön tudtam. És eldöntöttem: építenem kell egy ilyet...

Akkoriban igazából két ember foglalkozott ezzel a Jake féle vonallal. Ő maga és Richard Nagy a.k.a. Datamancer, aki igen, jól cseng a nevéből, bizony félig magyar származású úriember (Nagy=Big, angolul). Ha Frei Tamás nem élne, forogna a sírjában :)

Elkezdtem hát tervezni... Kellett először is a legfontosabb: IBM 101 gombos Model: "M" eredeti clicky billentyűzet.

Royal és Underwood 1910-20 –as évekből származó eredeti amerikai írógép gombok után kezdtem vadászni. Jó pár aukció és virrasztott éjszaka után sikerült megszerezni, ami kell. Szükség is lett négy szettre, mire összejött a 101 makulátlan darab.

Egyedileg méretre vágtam őket, a megfelelő szögben. A fém alkatrészek le lettek tisztítva a 70-80 éves kosztól, oxid rétegtől. Össze lehetett ezután ragasztani őket, melyhez speciális kétkomponensű kompozit ragasztót használtam. Elkészült egy próba "S" betű... Jó lesz!

Ezután következett sok-sok munkaóra a Photoshop CS3 előtt... Előbb szkennelés, majd egyesével kivagdosás, újrarajzolás, színezés.

Majd a takaró-bőr sablon megtervezése, maszkolás, próba nyomtatás. Néhány felesleges gomb közben lekerült.

Egy jó kis trükkel sikerült pontos maszkot csinálni róla: beszkenneltem két részletben, majd összevágtam Photoshop-ban. Kicsit játszani kellett vele, hogy a lyukak soronként felvegyék a billentyűzet kissé hajlított formáját. Sok munka volt, de megérte, mert tökéletes lett. Végül mindent kinyomtattam proof-papírra.

Következtek a réz-keret elemei. Oldalsók és a zárt szelvények megmunkálása. Rengeteg faragás, reszelés, és még több kézi, vizes csiszolás; polírozás. Először persze ezt is Photoshop-ban kezdtem és saját sablont rajzoltam Jake kerete alapján...

Íme a kész, kivágott, kireszelt darab, vizes csiszolás előtt...

...és után:

Polírozás:

A led-visszajelzőket régi egymotoros repülőgép műszerfalából köszön vissza (bár csak utángyártás, nagyszerűen mutat). A bal oldalon a billentyűzet vezérlő látható.

Majd kezdődött az összeállítás, először a keret összeforrasztása, majd a viseletes bőrdarab méretre vágása, lyukasztgatása a hozzá készült sablonnal. Felkerülnek az első gombok.

Lassan elkészül! Utoljára maradt a gombok felcímkézése, majd a kábelsodrony is a helyére került.

És az elmaradhatatlan színtelen lakkozás! Elsősorban a közvetlen sérüléstől védi a rezet, valamint így kevésbé fog oxidálódni a réz.

További nagy-felbontású képek a galériában.